Sárkány Lovagrend Hivatalos Oldala!

Hg. SIR Vitéz Lovag Papp Kálmán, a Sárkány Lovagrend Mestere megtartotta a II. Lovagavatást

Helyszín: Budapest, I. Kerület, Budavári Fortuna utca 4.
Szent györgy Hotel Lovagterme

Időpont: 2017.09.08. 17:00

Hg. SIR Vitéz Lovag Papp Kálmán, a Sárkány Lovagrend Mesterének megnyitó beszéde

Kedves Avatandók hozzátartozók, igen tisztelt meghívott Társ rendek Vezetői és tagjai, barátaim és megjelentek.

Nagy örömömre szolgál a mai napon itt ezen az ünnepélyes rendezvényünkön beneteket, önöket tisztelettel Köszönteni.

Külön Szeretném köszönteni;

-Lovag Cseke Lászlót a Szent György Lovagrend Kancellárját

-V.L. Dömötör Zoltánt 1956-os Nemzetőrség Vezérezredesét.

-Sir Popper Györgyöt a Máltai Lovagrend Kancellárját

-Janus Maximust a Római SAS Lovagrend Kancellárját

-Turda Józsefet Székely Katasztrófa Elhárítás Elnökét

-S egyben távollétében külön üdvözlöm, egyéb elfoglaltsága miatt köreinkben megjelenni nem tudó, Német Nord West Fáliai Nagyherceget Ingo Roman Mattest, aki felkért, hogy Magyarországon újból szervezzük meg a Sárkány lovagrendet.

Ezért, s a családi kötöttségünkből adódóan megfontolva vállaltam a felkérést.

A Nagyherceg a Sárkány lovagrend történelmi ismeretét nézve kérte, hogy Luxemburgi Zsigmond Magyar Királyunk és mint Német Római Császár által alapított rendnek alapértékeit figyelembe véve dolgozzuk ki a rend megújítását és indítsuk azt újból.

Ennek megfelelően 2015-től jutottunk el a mai napig, hogy a Sárkányrendünk az első Avatását megtarthassa.

Mielőtt viszont a rendi ünnepi ceremóniánkat lefolytatnánk, engedjék meg, hogy a programunk kezdete elött még néhány szóval a Sárkány Lovagrendünk történelmét felelevenítsem.:

1408. december 12-én alapította meg Luxemburgi Zsigmond magyar király (ur. 1387-1437) és Cillei Borbála királyné a Sárkányrendet, mely az uralkodói hatalom támogatására, illetőleg a belső széthúzás megszüntetése érdekében jött létre, nemzetközi térhódításával párhuzamosan pedig egyfajta kitüntetéssé vált.

Mint ismeretes, a középkori lovagrendek története a szentföldi keresztes háborúk és az Ibériai-félszigeten zajlót reconquista korig nyúlik vissza, ugyanakkor Luxemburgi Zsigmond és más uralkodók által alapított kései társaságok az elődökhöz képest számos lényeges eltérést mutattak. A templomos, az ispotályos, vagy a német lovagok tömörülésének legfőbb célja a keresztény hit – fegyveres erővel való – terjesztése és védelme volt, amely "küldetés" katonai fegyelmet és szigorú szerzetesi regula szerinti életmódot követelt a csatlakozóktól.

Az "eredeti" lovagrendekben megfogalmazott alapértékek – például a kereszténység oltalmazása, vagy az erkölcsök tisztelete – természetesen a 14. század közepétől elterjedő királyi alapítású társaságokban is fontosnak számítottak, ám a szerveződés valódi célja és a tagok köre gyökeresen megváltozott. A különféle fantáziadús jelképeket használó "új" lovagrendeket már azért hívták életre, hogy támaszt nyújtsanak az uralkodói hatalomnak, aminek következtében e társaságokba a legbefolyásosabb főurak és udvari méltóságok kaptak meghívást.

A közhiedelem szerint a máig komoly presztízzsel bíró angol Térdszalag Rend (1348) volt az első ilyen királyi alapítású lovagi társaság, ám a valóságban a magyar Károly Róbert (ur. 1308-1342) által létrehozott Szent György-rend (1326) – mely végül nem bizonyult hosszú életűnek – már két évtizeddel korábban létrejött. E példák nyomán a 14-15. század folyamán számos hasonló szövetség – például az Aranygyapjas Rend, a Pólyarend, vagy az Elefánt Rend – alakult szerte Európában, melyek között Luxemburgi Zsigmond révén egy magyar alapítású társaság, a Sárkányrend is előkelő helyet foglalt el.

Amint az az elnevezésből is kitűnik, az 1408. december 12-én létrehozott szövetség a Károly Róbert-féle lovagrend tradícióihoz nyúlt vissza, hiszen mindkettő társaság neve az egyik legnépszerűbb középkori legendára, Szent György és a sárkány harcára utalt. Első pillantásra meglepő lehet a Sárkányrend névválasztása, hiszen a történetben – valamint a Zsigmond és Cillei Borbála által kiadott alapítólevélben – a sárkány a bűnöket és a keresztény hit ellenségeit szimbolizálja; úgy tűnhet, a lovagrend tagjai e jelképválasztással a

Sátán szolgálatára esküdtek fel, a fenevad összeszabdalt teste, "vértelen hasítéka" azonban éppen a gonosz legyőzésére és – a vörös kereszt megjelenésével – a hit diadalára utalt. Az 1408. december 12-én kiadott oklevél tehát egy egyházi ihletésű, ám nagyon is világi rendet hozott létre, mely a részletesen leírt "szent célokon" – például a pogányok és eretnekek elleni küzdelmen – túl jóval nagyobb hangsúlyt fektetett Luxemburgi Zsigmond politikai ambícióinak megvalósítására.

Mint ismeretes, a királyt az ország leghatalmasabb bárói korában – 1401-ben, Siklóson – fogságba vetették, szabadulása után pedig gyakorlatilag a Garai-

Cillei-liga "gyámsága" alatt kormányozhatott, így elsődleges szándéka saját mozgásterének kiszélesítése volt. Zsigmond külföldi bizalmasainak – például Stiborici

Stibornak, vagy Ozorai Pipónak – magas pozíciókba helyezése és az 1405. évi városi törvények mellett a 24 taggal megalakuló Sárkányrend szintén ezt a célt szolgálta. A királyi pár által meghívott 22 férfi között olyan nagy hatalmú urak szerepeltek, mint Cillei Hermann gróf – Zsigmond apósa –, Garai Miklós nádor, a fent említett Stiborici Stibor vajda, Szécsi Miklós tárnokmester vagy Lazarevics István szerb despota (ur. 1389-1427), akik az alapítólevél tanúsága szerint a belépéssel bárói címet nyertek. A rendnek Cillei Borbála királyné is teljes jogú tagja volt – sőt, később más nők is felvételt nyertek a társaságba – , amiben az is szerepet játszhatott, hogy az uralkodó leánya öröklési jogát is igyekezett elismertetni szövetségeseivel. A lovagrend arra is kiváló lehetőséget szolgáltatott, hogy Zsigmond szorosabbra vonja Magyarország és az oszmánok ellen küzdő déli ütközőállamok kapcsolatait: ezt a szerb despota mellett Hervoja bosnyák vajda, illetőleg II. Vlad havasalföldi vajda (ur. 1436-1442/1443- 1447) meghívása is ékesen bizonyítja. A Sárkányrend igen hamar kinőte az alapítólevélben szabott kereteket: 1409-ben, V. Albert herceg – későbbi magyar király (ur. 1437-1439) –, valamint 23 osztrák és stájer főúr csatlakozásával a taglétszám a duplájára emelkedett, Zsigmond német, majd cseh királlyá koronázása után pedig a társaság nemzetközi jelentőséget nyert. Az 1433-ban császári címet szerző uralkodó Aragóniától Litvániáig számos koronás főt hívott meg a Sárkányrendbe, mely ezáltal egyfajta kitüntetéssé vált. Ezen alapértékek és hagyományok mentén kívánjuk rendünk jövőjét meghatározni, rögzíteni. Mint például támogatjuk a történelmi alkotmányunk jogfolytonosságát, történelmi alkotmányunk helyreállítását.

Támogatjuk a Trianoni egy oldalú békeszerződés megsemmisítésére irányuló gondolatokat, törekvéseket. Társ Rendekkel olyan Platformot kialakítani, ahol közösen és természetesen külön-külön is adományokat és segélyeket juttassunk el a rászoruló óvodák, iskolák, árvaházak, korházak gyermekei részére, úgy itthon, mint Erdélyben, Székelyföldön.

Tevékenységünket ezeknek a tükrében kívánjuk folytatni. Ezen gondolatok mellett, mint a Rend Grófja, az ünnepi rendezvényünket megnyitom.